A szilva a falusi kertek legjellegzetesebb gyümölcsfája: bírja a fagyot, elviseli a nehezebb, nedvesebb talajt is, ahol más fák szenvednek, és szinte minden évben bőven terem. A szilvát frissen eszik, aszalják, lekvárt, befőttet és pálinkát készítenek belőle.
Romániában a szilva legnagyobb gondja a himlővírus (Sharka), amely foltossá és élvezhetetlenné teszi a termést. Ezért faiskolából vásárolj, és toleráns fajtát válassz. A régi, sarjakból nőtt fák többnyire apró gyümölcsöt hoznak, és könnyebben megbetegszenek.
Hol nő Romániában
Jól nő a Kárpátkanyar dombvidékén (Argeș, Vâlcea, Prahova, Buzău a hagyományos szilvás vidékek), Erdélyben, Moldvában, a Nyugati-síkságon és a hegyközi medencékben nagyjából 1000 méterig, ahol a korai és középérésű fajták válnak be. A Román-alföldön és a Bărăganon csak nyári öntözéssel terem jól. Az aszályos Dobrudzsában és az erősen meszes talajokon gyengén teljesít. Ne ültesd mélyedésbe, ahol tavasszal megáll a víz.
✓ síkság, dél✓ síkság, nyugat✕ Dobrudzsa✓ Moldva✓ Erdély, domb✓ dombvidék✓ hideg medencék✕ hegyvidék✕ magashegység
Hogyan ültessük
- Ültesd ősszel, októberben–novemberben, vagy kora tavasszal, márciusban–áprilisban, amíg a rügyek zártak.
- Áss 60–70 cm széles és 50–60 cm mély gödröt, a földet keverd el 5–8 kg érett istállótrágyával.
- Az oltás helye maradjon a talaj fölött; töltsd vissza a gödröt, és a gyökerek körül jól tömörítsd a földet.
- Öntözd meg 10–20 liter vízzel, és kösd a széljárta oldalra levert karóhoz.
- Tavasszal vágd vissza a törzset 70–80 cm-re, így alacsony, könnyen szedhető korona alakul.
Gondozás
- Az első évben szárazságban hetente öntözd, fánként 20 literrel; a termő fának főleg júliusban–augusztusban kell víz, amikor nő a gyümölcs.
- Metszd mérsékelten, inkább tavasszal vagy közvetlenül szedés után; a szilva nem szereti a nagy téli sebeket, nehezen gyógyulnak, és mézgásodik.
- Távolítsd el a gyökérből előtörő sarjakat, hogy ne gyengítsék a fát.
- Permetezz a szilvamoly és a monília ellen; a Sharkás fa nem gyógyul meg, súlyos esetben vágd ki.
- Bő termésű években ritkítsd a gyümölcsöt; az ágak könnyen letörnek a súly alatt, ezért támaszd fel őket.
Fajták és változatok
Romániában gyakori fajták: Tuleu gras (hagyományos, Sharkára érzékeny), Stanley (öntermékeny, toleráns), Anna Späth, Centenar, Record, Carpatin, Pitestean, Vinete românești, a hidegebb vidékekre pedig a Besztercei szilva. Sok fajta öntermékeny vagy részben öntermékeny, de egy másik fajtájú szilvafa a közelben szinte mindig növeli a termést. A Tuleu gras például beporzót igényel.
Gyakori kérdések
Mikor ültessük a szilvafát?
Ősszel, októbertől a fagyokig, vagy kora tavasszal, márciusban–áprilisban. Síkságon az őszi, hideg medencékben a tavaszi ültetés a jobb.
Hány év után terem az oltott szilvafa?
Az oltott szilva az ültetés után 3–4 évvel kezd teremni, és 6–8 éves korára hozza a teljes termést.
Milyen tőtávra ültessük a szilvafákat?
Egymástól 4–6 méterre, a háztól, kúttól és csatornától legalább 4 méterre.
Mit kezdjünk a szilva gyökérsarjaival?
Vágd le őket tőből, minél közelebb ahhoz a gyökérhez, amelyből előtörnek. Az oltott fa sarjai az alanyból nőnek, nem a te fajtádat hozzák, ezért ne neveld fel őket új fának.
Az adatok tájékoztató jellegűek. Gyümölcsöshöz vagy nagyobb telepítéshez kérd egy helyi faiskola vagy kertészmérnök tanácsát.